(Vári-templom)
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A mohácsi csatát követő esztendőkben egymás után néptelenednek el a török által fenyegetett falvak plébániái, rendházai. Nem volt ez másképp Nagyvázsonyban sem, ahol a pálosok rendházát 1552-ben még fel is robbantják „nehogy a török belészálljon.” A következő évtizedekben a hadszíntérré váló végvár katonasága az egyre terjedő reformáció híve lesz. Elsősorban Luther tanai terjednek el, de hamar ismertté váltak Kálvin János nézetei is. E két tan híveinek külön egyházi szervezetbe tömörülése a Dunántúlon 1591-ben a csepregi hitvita lezajlása után következett be. A kálvinisták azaz a svájci reformáció hívei, a későbbi reformátusok e hitvita után alakítják meg a református egyházat, míg a lutheránusok azaz a német reformációi irányzat követői, az evangélikus egyházat.
A vázsonyi végvár védelmére rendelt katonák döntő többsége német, akik magukkal hozták s elterjesztették a reformáció tanait. Hogy a vázsonyi evangélikusok mikor válnak gyülekezetté, arról pontos adatok nem álnak rendelkezésünkre. I. Lipót király 1675. január 13.- án kiadott rendeletében a „nagyvázsonyi végvár ágostai és helvét hitv. őrseregének vallásszabadságot biztosít.” Nem sokkal ezután 1683-ban már templomot is építhetnek a Kinizsi –vár területén belül. Ezen első templom agyaggal tömött sövényfalú épület melynek teteje és tornya náddal volt befedve. Ezt a templomot 1795-ig használja a gyülekezet. 1796-ban Gróf Zichy Károly telket adományoz a hívők számára, melyre felépül az új templom, fazsindellyel fedve, „szép karcsú toronnyal.” Az 1863.-i tűzvész során a tetőszerkezet és a torony leégett, harangjai leolvadtak, melyet a következő évben bádog illetve cserépfedéssel építettek részben közadakozásból, újjá. A templom tornya az idők folyamán megsüllyedt, ezért 1904.-ben lebontották, s bár az újjáépítésére a gyűjtést elkezdték, az elkövetkezendő évtizedek gazdasági nehézségei az újjáépítést nem tették lehetővé.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett.
A Nagyvázsonyi Evangélikus templom, emléket állít azoknak a névtelen végvári hősöknek, kiknek állhatatos kiállása a protestáns vallás üldözése idején, ki tudták kényszeríteni a királytól a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. De emléket állít a gyülekezet kimagasló lelkészeinek és tanítóinak, pl. a nagyvázsonyi születésű Vázsonyi Márton, és az itt iskolát alapító Bárány György. Az általa létrehozott evangélikus iskolát 1718-ban maga Bél Mátyás ajánlja a tanulni vágyók figyelmébe, főként a magyar nyelvű oktatás miatt.
A ma látható templom és harangláb legjelentősebb felújítása 2011-2012-ben volt, amikor is a templom az eredeti késő barokk állapotának helyreállítása valósult meg. A felújítás során feltárásra és restaurálásra kerültek a lemeszelt falfestések, korhű égetett téglaburkolat is helyreállításra került. Elkészültek az eredet világítótestek tökéletes másolatai, melyek a késő barokk magyarországi evangélikus templomi berendezések páratlan darabjai. Ahogy igen ritka a fönnmaradt vakolt festett kőből rakott szószék.
A templom legértékesebb műemléke a templomunkba ismeretlen helyről 1873-ban került barokk orgona, amely Magyarország egyik legértékesebb ezen időből származó és fennmaradt hangszere. Nagyvázsony, – a világon egyedülálló módon – jelenleg három késő barokk
kisorgonával rendelkezik, ennek is egy különleges formájával, a lábbillentyűzet nélküli úgynevezett pozitívval. ( A nemesleányfalui evangélikus templomban szakszerűen helyreállítva áll egy hat sípsoros orgona, a római katolikus Szent Ilona templomban a „testvére” négy sípsorral.) a legimpozánsabb azonban templomunkban lévő orgona, amely jelenleg restaurálás alatt áll. Ha elkészül, a fent említett különleges adottsága révén, kihasználható lesz orgonafesztiválok és mesterkurzusok megtartására, mely világhírűvé teheti Nagyvázsonyt az orgonisták és az itáliai és délnémet barokk orgonamuzsikát kedvelő orgonabarátok körében.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Canonica Vizitatio 1888. november 18. jegyzőkönyvi részlet
Ifj. dr. Szabó Aladár: A magyar protestantizmus története Magyar Protestáns Almanach 1933. évre.
Csepregi Zoltán – Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmak történetéhez.)
Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története I. kötet Sopron 1924.
Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyűjtemény a Dunántúli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.
Németh Szabolcs: A MENCSHELY – NAGYVÁZSONY – SZENTANTALFA – ZÁNKAI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE
Az 1683-ban épült első templom
Templom és a harangláb
Templombelső
