Nagyvázsonyi Szent István templom fő és mellékoltára

mellékoltárGróf Zichy János és Széchenyi Katalin grófnő emlékezete

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A nagyvázsonyi Szent István templom 1743-as helyreállítását a mélyen katolikus vallású Gróf Zichy János és hitvese Széchenyi Katalin grófnő végeztette a korra jellemző barokk stílusban. A XVIII. század a magyar katolicizmus történetének egyik kiemelkedő korszaka: az újjászervezés, a vallási élet felvirágzásának és újjászületésének időszaka, melynek az építészetben, képzőművészetben megjelenő kifejezési formája a barokk. Templomaink, egyházi épületeink nagy része ekkor épült, vagy ekkor nyerte el ma is látható külsejét, főleg az oszmán uralom alól felszabadult területeken. E megújult egyház vissza akarta szerezni a protestáns hit eltévelyedett „bárányait”. Ehhez olyan művészetre volt szüksége, amely nagyságával, mozgalmasságával érzékeltetni tudja az egyház visszanyert életerejét, és nagysága lenyűgözi a szemlélőt és meghódítja a katolikus egyház számára. A Szent István templom főoltára, valamint az építtetők saját szentjeinek rendelt mellékoltárai e célt szolgálják. Az oltárok és a szószék is veszprémi szobrász, Schmidt Ferenc alkotása. A főoltár fő jelenete: Szent István felajánlja a koronát, és az országot a Boldogságos Szűz oltalmába helyezi, de ajánlja fiát, Szent Imrét is. Szent István mellett Szent Adalbert, Szent Imre mellett nevelője, Szent Gellért áll. Középen a Szűzanya a Kisjézussal, az angyalok körében. Legfelül a Szentháromság megjelenítése látható. A főoltáron kapott helyet az építtető Zichy – Széchenyi család címere.

A baloldali mellékoltár a gyermek Jézust ábrázoló „Szentcsalád oltár” a Trinitas terrestris, a földi háromság kifejezése. Széchenyi Katalin védőszentjei (Szent Borbála, Alexandriai Szent Katalin, valamint Xavéri Szent Ferenc ravatalszobra) láthatók

Jobboldali mellékoltár a Húsvét misztériumát, Krisztust a keresztfán jeleníti meg. A keresztet két katonaszent Szent György és Szent Márton alakja fogja közre. Alattuk Zichy János védőszentje Nepomuki Szent János ravatalszobra került megformálásra.

A szószéken, mely szervesen kapcsolódik a templom berendezéséhez, a négy evangélista (Márk, Máté, János és Lukács) teljes alakú reliefje van megfaragva. Az oltárokat és a szószéket a templom restaurálása (1960) során helyreállították.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett.

A faragott oltárok és a szószék a dunántúli hasonló templomok belső berendezéseit messze felülmúló alkotások, melyeknek megrendelőit és mesterét is ismerjük. Gróf Zichy János és felesége Széchenyi Katalin grófnő, nemcsak Nagyvázsony, de a többi Zichy birtok (pl. Andocs, Várpalota, Bodajk) is bőkezű támogatói voltak. Főleg a fiatalon elhunyt Széchenyi Katalin, kinek „a szelídség, kegyesség voltak jellemének fő tulajdonságai, szájából gonosz, haszontalan szót soha nem hallottak, jobbágyait is jóra oktatta. Vasár-és ünnepnapokon koldusokat látott házánál vendégekül, ő maga szolgálta ki őket. A Szent István templom egyik ablaka alatt áll, szerényen megbújva egy Madonna szobor, mely jelzi Széchenyi Katalin nevéhez fűződő „öltöztető Madonna” kultusz kezdetét. Ő volt az, aki ruhákat varrott és adott a szent szobrok ékesítésére. E kultusz ma is meglévő bizonyítéka az Andocsi kegytemplom múzeuma.

Nagyvázsonyért végzett munkája megérdemli, hogy legalább a helyi értéktár megőrizze nevét.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből. (Veszprém. 1901.)

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp.1907)

Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (6. kiadás: Győr. 1991.)

Éri István: Nagyvázsony (Corvina – Pannónia kiadó Bp.1969.)

Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. (Corvina 1984)

Ikonográfia – kultusztörténet. (Balassi kiadó 2003)

Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. (Szent István Társulat 1994.)

Bártfai Szabó László: A Széchenyi család története I-III. (Budapest, 1911. )

Jobboldali mellékoltár

Gróf Zichy János

mellékoltár1

 

Baloldali mellékoltár

Gróf Széchenyi Katalin

mellékoltár2

 

Szószék

szoszek

Széchenyi és Zichy család címere a főoltáron

cimer

 

„Öltöztető Madonna”

madonna