Nagyvázsony római katolikus plébániáját a XI. században alapították. Templomát a falu akkori birtokosai a Vezsenyiek (Vázsonyiak) Mindenszentek tiszteletére szenteltették fel.

A család 1472-ben férfiágon kihalt. Az új birtokos – Kinizsi Pál – a románkori templomot gyökeresen átalakítva gótikus stílusban építette újjá. Ez a munka egybeesett az újonnan alapított pálos kolostor építésével. A török idők elmúltával Zichy János gróf és felesége Széchenyi Katalin grófnő kezdtek hozzá a ma is látható Szent István tiszteletére újraszentelt templom építéséhez. Figyelemre méltó a templom barokk berendezése, melyet a veszprémi egyházmegye szobrászművészei készítettek. Ebben az időben került sor a plébánia újjászervezésére (1726) is. Jelenleg a Szent Ilona („felső”) templomot használja az egyházközség plébániatemplomként.

Megtekintéshez kulcs kérhető: Henn Józsefnétől (Kinizsi Pál utca 31.) illetve Stáhl Károlynétól (Kinizsi Pál utca 6.)

A templomban jelenleg évente egyszer van szentmise Nagyvázsony búcsúnapján, augusztus 20-án, de kérésre keresztelők és esküvők helyszínéül is szolgál.